SUI GENERIS: Búcsúzások (18+)

-Sehun, ne légy nevetséges. Hogyan ölhetnélek meg? Hiszen terhes vagy! Várj, azt se tudtam, hogy kiveszünk a testből.

-Doki, Minél gyorsabban megtesszük, annál kevesebb embert bántunk. Ez elkerülhetetlen. Kris vissza akarja kapni Sehunt. Ezt tiszteletben kell tartanom.

-Tudok beszélni vele. Plusz, van rá esély, hogy a régi Sehun nem ébred fel, igaz? 

-De arra is van, hogy igen. Szóval csak annyit kérek, hogy akkor öljetek meg, ha felébred.

-És ha nem teszi? Gondolj a babára, Sehun.

-Akkor Kristől függ, hogy mi lesz. Ha beleegyez, akkor visszatehettek. De kétlem. Abban az esetben, ha nem enged vissza, öljetek meg. Temessetek el ezen a bolygón. Ne küldjetek el, vagy tegyetek egy másik testbe.

-Mi? Miért?

-Meg akarom adni Krisnek, amit akar. Azt akarom, hogy boldog legyen. Még ha csak egy halvány remény is van arra, hogy Sehun visszajön, bármit hajlandó megtenni érte. És még ha Sehun halott is, a test Krishez tartozik. Nem fogom többé tönkretenni ezt a burkot. Azt akarom, hogy Kris válassza maradásom. Különben inkább meghalok.

Doki megdörzsölte a homlokát -Oké. Oké. Várj. Nem tudnád ezt azután tenni, miután a baba megszületett?

-Nem. Kris mindenképp rá fog kérdezni, ahogy megtanultátok, hogy hogyan kell csinálni. Tudja, minél többet várunk, annál kevesebb az esély, hogy Sehun még itt van. A régi szeretője sokkal fontosabb neki....szóval megígéred?

-Tényleg ilyen hása van rajtad Krisnek? Mi van Kai-al? Nem gondolod, hogy ez összetörné? Milyen messzire vagy hajlandó elmenni Krisért?

-Azt akarom, hogy ígérje meg, Doki. És ne mondja el senkinek.

Az orvos nagyot sóhajtott -Segíteni akarok neked, Sehun. De az embereim megmentése is létfontosságú. Szóval a szavamat adom.

Sehun elmosolyodott -Köszönöm.

-Hé, doki -rontott be hirtelen Kyungsoo -Ó, 'reggelt, Sehun.

-Jó reggelt.

-Suho kérte, találkozz vele. Tudod, hogy 'elhallgattassátok' a Hajtót.

-Ó, igen. Jövök - Doki még egyszer Sehun szemébe nézett, majd kisietett Kyungsoo után.

-Várj, Doki! - szólt utána Sehun -Szükségünk van kriotartályokra.

-Mik azok? - állt meg a férfi, kérdőn nézve rá. 

-Az utazási eszközeink. Rajtuk keresztül jutunk egyik bolygóról a másikra.

-Hogy lehet ilyet szerezni?

-Van bőven üres darab a kórházban. Meg tudom mutatni.

-Mit megszerezni? - bukkant fel Kris a semmiből.

-Valami tartályokat-mondta a doki -Úgy néz ki, így utaznak a Lelkek.

-Igen. E tartályokat általában a kórházban tárolják. Ha körülnézel, találsz néhány teherautót, amik hordozzák őket. Nyúljátok le valamelyik üreset.

-Megyek -önkénteskedett Kris. 

-Akkor vidd magaddal Layt -javasolta Doki -Ne menj egyedül.

-Viszem Kait.

-Adj Kainak egy kis időt, oké? Most jött vissza.

Kris sóhajtott -Rendben. Ha nem bánod, beszélnem kell vele -intett Sehun felé. 

-Ja. Persze. Találkoznom kell Suhóval -oldalazott el Doki Kyungsooval. 

Kris, anélkül, hogy bármit is mondott volna magához húzta Sehunt egy ölelésre -Kr- Kris .. "

-Köszönöm. Köszönöm, hogy ezt teszed.

Még úgy is, hogy még mindig égett Sehun bőre Kris érintésétől, elmosolyodott. Nyilván Kris boldog lenne, ha ő elhagyja ezt a testet.

-Nem szeretném, ha szomorú lennél, Kris -mormolta Sehun. Kris visszahúzódott, hogy megvizsgálhassa az arcát.

-Mivel megteszed, ez azt jelenti.....hogy visszaadod Sehunt?

 Sehun mosolyogva bólintott -De ne szólj Kainak. Ne mondd senkinek. Ahogy mondtad, ő nem fog egyetérteni vele. 

-Tudom. De ne aggódj. Találni fogok neked egy másik testet. Ha Kai tényleg szeret, akkor bármilyen formában fog.

-De azt akarom, hogy ígérj meg valamit.

-Mi az?

-A baba maradjon biztonságban. Még ha nem is akarod, attól még Kaié. 

-Mint mondtam, a gyerek az öcsémé. Szóval el kell viselnem. De .. Sehun vissza fog jönni, ugye?

-Még mindig nem vagyok benne biztos, Kris. De ha nem ... visszatennél engem?

Kris összeráncolta a homlokát -Hogy érted, hogy nem biztos?

-Nem. Úgy értem, hogy ott van még az esély, hogy nem jön vissza.

-De akkor is az ő teste. Te nem tartozol bele. Próbáld ezt megérteni. Nem akarlak mindennap látni, úgy hogy valójában Ő nincs itt. Inkább fogadom el halottnak.Ha csak valaki olyan lennél, aki nagyon hasonlít rá, az teljesen más. De neked megvannak az emlékei. Néha megzavarsz. Nem akarok beléd szeretni. 

-Meg...tudom érteni -ejtette ki a szavakat az orra alatt. Hogy éreznéd magad, ha egy idegen lenne a szeretőd testében, boldogan élve egy másik férfival a szemed láttára, miközben te minden percben meghalsz egy kicsit belül, rá gondolva -De .. téged nem..érdekel a baba? - motyogta Sehun. 

-Annak benne se kéne lennie ebben a testben. Akkor se, ha Sehun nem jön vissza.

-Oké -vágott Sehun a szavába, nem volt hajlandó többet hallgatni a bántó szavakat.

-És .. mikor tudnád megtenni? - Kris máris rendkívül izgatottnak tűnt.

-Holnap? Tudsz legalább ennyi időt adni?

-Azt hiszem -mosolygott Kris önelégülten -Köszönöm. Nagyon szépen köszönöm.




-Oké. Azt akarom, hogy megígérjétek, nem fogtok bántani egyetlen Lelket sem és külditek egy, a Földtől sokkal távolabbi bolygóra. Meg kell találnotok a hajókat, amik kiviszik a Lelkeket a bolygóról, és csak össze kell tennetek ezeket a kriotartályokat a többivel -mondta Sehun, a kórház közepén állva az eszméletlen Hajtóval, Kai-al, Krisel, Layel, Suhóval és Dokival körbevéve -Doki - intett, hogy jöjjön közelebb és vágja fel a Hajtó tarkóját.

A vér először csak szivárgott és Sehun azonnal munkához látott. Lassan simogatta ujjaival a nyílás szélét -Ki kell csalogatnotok a Lelket. Legyetek gyengédek, kedvesek. Nem szeretjük a  durvaságot. Beszéljetek belülről.

A Lélek végtagjai egyesével jelentek meg a vágásnál -Ez az, ez az -A Lélek belekapaszkodott Sehun ujjaiba, ahogy kimászott - A kriotartályt.

Sehun Kai felé fordult és elmosolyodott, majd kinyújtotta kezét, jelezve Kainak, hogy vegye el. 

-Én? -kapott levegőhöz Kai, de átvette. Sehun óvatosan elhelyezte a Lelket a kezében, és Layhez fordult, aki a kriotartályt tartotta. Megmutatta a fiúnak, hogyan nyissa ki a láda fedelét, aztán odahívta Kait.

-Tedd bele -suttogta Sehun. Kai csupa mosoly volt, mikor becsúsztatta a Lelket a tartályba -És akkor csak bezárod. Vigyétek a zsiliphez, és el is ment.

Doki már varrta is össze a Hajtót. Kris szeme Sehunra szegeződött és a Lélek halványan rámosolygott.




Sehun mindent be akart fejezni, mielőtt elmegy a következő reggel. A bakancslistája tartalmazta Layt, Kyungsoot, Baekhyunt, Krystalt, Krist, Suhot, Kait és a babát. Mindenkitől el akart búcsúzni, de nem volt rá idő. Szóval le kellett rövidítenie a listát. 

A vacsora alatt, Sehun elmondott Baekhyunnak, Kyungsoonak és Krystalnak mindent arról, hogyan fejlődtek a Lelkek. Az ő Origo bolygójától azokig a bolygókig, ahol a Lelkek letelepedtek.

-Szóval, te itt fogsz letelepedni, ugye? -csicseregte Baekhyun -Mert lesz egy babááánk ~

-Azt hiszem, igen. Még csak nem is merészkedtem más bolygókra és máris letelepszek - vont vállat Sehun, ez egy emberi szokás volt, amit ő is felvett.

Layhez -Jól vagy? -kérdezte Sehun, amikor meglátta Layt a nagyteremben, valami kövekkel foglalkozva. 

-Oh. Hé -még ez a "hé" is teljesen élettelenné vált. 

Sehun leült mellé -Miért veszekedtek folyton Krisel?

-Nos, csak úgy teszel, vagy tényleg nem tudod?

-Tényleg nem tudom.

Lay elfintorodott -Azt hiszem, még mindig nagyon fiatal vagy.

-Mi a baj? Nem szeretlek szomorúnak látni.

-Én sem. De mit tehetek, ha olyanba vagyok reménytelenül szerelmes, aki nem tud normálisan gondolkodni? -lélegzett ki erősen.

-Ki az?

-Senki, Sehun. Egyébként, amit ma tettél az....elképesztő volt. Rengeteg ember életét fogjuk megmenteni.

-Fiatal vagyok, és tapasztalatlan. De ne add fel. Nem vagy az a fajta. Te vagy a legerősebb ember, akivel valaha találkoztam.

Lay szája sarja felfelé görbült -Köszönöm. Örülök, hogy valaki szeret.

-Köszönöm. Hogy mellettem vagy.

-Nah -megpaskolta Sehun vállát.




Nem volt benne biztos, hogy el akart-e búcsúzni Kristől. De Sehun kétségbeesetten szeretett volna tudni valamit. Bekopogott Kris ajtaján - Kris?

-Igen? -Kris felállt az ágyról -Mi az?

-Mivel holnap elmegyek, egy dolgot meg akartam kérdezni.

-Mit?

-Volt talán .. egy pillanat, amikor igazából kedveltél? Mikor nem utáltál?

-Én nem utállak. Csak nem lehetsz ebben a testben. Az nem ugyanaz. Biztos vagyok benne, hogy Kai rosszabbul reagált volna, ha a helyemben lett volna -de Kai feladta volna.

-Köszönöm.

-Várj ... ezt a .. babát .. úgy szereted, mint a saját fajtádat? Komolyan?

-Természetesen. Nem számít, mit mondanak az emberek, én voltam az oka neki.

-Még ha ő valójában emberi és semmiben nem kötődik hozzád? -Aú. 

-Mennem kell -Sehun nem akart válaszolni mást. 

-Köszönöm, Sehun.

- N31D -motyogta Sehun, és gyakorlatilag elszaladt, mielőtt könnyekben tört volna ki Kris előtt.




Sehun nem érte el Suhót, mivel túl elfoglalt volt azzal, hogy tervezgette hogyan foghatnának el még több Lelket. De Sehun hálás volt neki.

-Hol voltál? -sziszegte Kai, mikor Sehun belépett késő este a szobába.

-Segítettem Dokinak -Sehunnak egyre jobban ment a hazudozás. 

Már csak Kaitól és a babától kellett elbúcsúznia. 

Sehun az ágy sarkában ült, várva Kaira, hogy megtegye az első lépést, ahogy mindig szokta -Egyáltalán nem öleltél meg ma -panaszkodott Kai, mielőtt odamászott Sehunhoz.

-Sok dolgom volt. 

-Tehát ha elfoglalt vagy, akkor nem kell megölelned, de az más ha én vagyok az? Ez igazságtalan. Kicsim, meg kéne büntetned, amiért nem engedi, hogy összebújj apával egy egész napon keresztül.

-Kai .. -suttogta Sehun -Milyen érzés volt....tartani a lelket?

Kai két tenyere közé fogta Sehun arcát -Csodálatos volt -lehelte Sehun ajkára.

-Engem ölelnél?

-Vajon hagynád? - nem hagyta Sehunt válaszolni, ahogy megtámadta száját, kétségbeesetten csókolva azt. Kai olyan volt, mint a víz. Mindörökké Sehunban folyt. Még ha a testnek volt is egy brutális szenvedélye Krisért, a Lélek örökké Kaié akart lenni. Test és Lélek. 

Kai hátradöntötte Sehunt, hogy feküdjön le, és kihámozta nadrágjából. Sehun látta azt a vágyat Kai szemeiben, még úgy is, hogy olyan sötét volt. Az idősebb máe lihegett, mikor végig csókolt a dereka vonalától a combjáig. Annyira gyönyörű emberi lény volt. Talán, a következő életében Sehun találhat még egy ilyet.

Kai nem tervezett lassítani aznap este, ahogy gyorsan kigombolta Sehun ingét és végigcsókolta a hasát. Talán ezért szerette a baba annyira Kait. Úgy szeretkezett Sehunnal, hogy a baba benne volt. Csak egy elmélet. Sehun nagyon remélte, hogy Kris megtartja majd a gyereket.

Még Sehun is észrevette, hogy hihetetlenül csendes volt a kicsi. Még ő is kezdte gyászolni Sehunt.

Sehun Kaiba kapaszkodott, ahogy az utóbbi kitágította, ajkait csókolva. Sehun bokáját Kai derekk körül összezárva, hangosan nyögdécselt, ahogy Kai ujjai ki-be mozogtak. Sehun arrébb tolta Kait, majd a hasára ült, és kiszabadította az idősebbet a nadrágjából. Kai megragadta Sehun csípőjét, ahogy belökte magát, kiengedve egy halk morgást. 

Kai levette a saját ingét, miközben még mélyebbre tolta magát. Sehun keze erősen szorította Kai oldalait, ahogy ringatta magát a férfi edzett merevedésén. Kai lehunyta a szemét, úgy nézett ki, mintha teljes eufóriában lenne, hogy Sehun csak az övé.

Amint Kai melegen elment Sehunban, a Lélek megállt és lenézett Kaira. Elvette Kai kezét és odairányította a hasához -Ő a miénk -motyogta, még mindig lihegve. 

-Csakis a miénk -Kai, a könyöke segítségével felemelte magát, és újból megtámadta Sehun ajkát, erősen megszívva azt, majd érzelmesen megcsókolva. Visszazuhant a matracra lihegve, levegő után kapkodva -Gyönyörű vagy, Sehun. Kívül, belül. Rád gondolok, a Lélekre. És a baba pont ugyanolyan gyönyörű lesz -simogatta Kai Sehunt, lassan felérve a hasához újból -Csodálatosan szép lelked van. Ártatlan. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy egy Lélekbe fogok beleszeretni.

-Szeresd úgy a gyereket, mint ahogy engem, Kai - akkor is, ha én képtelen vagyok titeket. Sehun elhallgatta az utolsó részt.

Kai feltápászkodott és lecsatolta a nyakláncát, majd Sehun nyaka köré helyezte -Szeretlek, Sehun.

-Szeretlek, Kai. Én, az idegen. A féreg. Szeret téged, egy embert -fúrta fejét Kai mellkasába, az utóbbi szorosan átölelte -Szeretlek. Szeretlek mindkettőtöket -és abban a pillanatban, Kaira és a babára gondolt. Csak rájuk.