SUI GENERIS: Ne gúnyold az apukám

-Nem akarok veled menni -nyafogott Lay, és ellökte magától Krist, ahogy várták Suhót, hogy indulhassanak.

-Nem volt más választásom -lökte vissza Kris. Úgy néztek ki, mint veszekedő kiskutyák. Nos, talán Kris egy bulldog volt ebben az esetben. 

Legalább Kai nem jön ez alkalommal. A nagy csarnokban voltak, búcsúzkodva, miközben Sehun egye sarokban állt, Kai karjába kapaszkodva, lehetőleg figyelmen kívül hagyva Krist.

-Jól vagy? -motyogta Kai, és megpuszilta Sehun halántékát, mire egy halvány bólintást kapott -Nem lesz baja. Ne aggódj -Még most is, Kai teljesen jól kezelte Sehun irányíthatatlan érzéseit. 

Rajtaütésre indultak megint, de ezúttal nem csak készletekért mentek, hanem elrabolni pár Lelket is. Sehun nem bánta meg, hogy megtanította őket a Lelkek kivtelére, mert így tényleg rengeteg embert és lelket is meg tudnak menteni. Most, hogy így belegondol, Sehun a fontossági lista élére helyezte az embereket, mert alapvetően, szerelmes volt kettőbe és fokozatosan beleszeretett egy újba, ami benne fejlődik. 

-Rendben. Kész vagytok? - jelent meg Suho ahogy megkérdezte a csapatot, majd bevezette őket az alagútba. 

-Szóval, mit csináljunk ma? -kérdezte Kai Sehunt miközben miközben szégyenlősen mosolygott -Akarsz fürödni velem?

-Nem -félénkeskedett Sehun.

-Sehun-ah! -Kyungsoo közbeszólt, feléjük kocogva -Tudom, ez nevetséges, de nem szeretnél mesélni az életedről? Úgy értem a Lelkekről.

-De, hogyne -mosolygott vissza Sehun. Szemei hirtelen megpillantották a Hajtót, akiből a múltkor kivette a Lelket. Krystal épp körbevezette. Elég gyorsan befogadták a közösségbe. Hát persze, hiszen egy közülük -Kiderítettétek már, ki ő? Emlékszik mindenre?

-Ki? -fordult körbe Kyungsoo -Oh. Ja. Igazából nem emlékezett semmire az elején. De már két hete volt, igaz? Most már visszajött neki minden. Azt hiszem, a neve .. Chanyeol? 

-Tudnátok mese délutánt tartani valamikor máskor? -motyogta Kai -Sajnálom, Soo. Szükségem van rá.

-Ah, gyerünk! Folyton a tiéd! hadd kapjunk mi is egy kis időt vele. 

-Szerintem vele kéne -Kai félbeszakította, ahogy szándékosan elrángatta Kyungsootól. 

-Egész héten a kórházban rohangáltál, mosogattál, segítettél, figyelj egy kicsit rám is -mondta Kai, amikor beléptek a szobájukba.

Sehun direkt csinálta. Próbált annyira távol maradni Kaitól, amennyire csak tudott, még úgy is, hogy a baba ellenkezik. Nem akarta, hogy erősödjön a kötelék közte, Kai, és a baba közt, mivel a végén úgyis mind sérülnének. Sehun a baba iránt sem akart érezni semmit se. Csak meg akarta menteni Kai gyerekét, aztán távozni. Ha nem érezne semmit, egyszerűbb lenne elválni tőle.

-Kai -szólitotta meg Sehun, ahogy az egyik matracon ült.

-Gyere ide -húzta Kai közelebb, maga elé.

-Miért adtad ezt nekem? -húzta elő a nyakláncot Sehun.

-Oh. Csak most kérdezed? Miért? Nem kell? Add vissza. 

-Nem -hőkölt hátra Sehun, amikor Kai odakapott érte -Csak tudni akarom, hogy jelent-e valamit.

-Nos, sok mindent jelenthet. Én hordtam. De azt akarom, hogy a tiéd legyen. Olyan, mint mondjuk a szerelmünk jelképe - konkrétan elpirult. 

-Sok mindent? Mi a másik? 

Kai mutatóujjával megbökte Sehun hasát, fülig érő szájjal -Ez.

-Miért ilyen bonyolultak az emberek? - morogta magának Sehun. 

-Mert ez az, ami egy komplex élő dolog alkot. De ugyan már, nem csodálsz minket? Egy kicsit sem? Ha így van, akkor miért érdekli annyira a Lelkeket az emberi faj?

-Minden faj érdekel minket. Hogy az univerzumot jobb hellyé tegyük. 

-De mégis, kell lennie valaminek, amit személy szerint szeretsz az emberekben. 

Hogy teljesen őszinte legyen, Sehun szeretett mindent az emberekben. Az állatias viselkedésüktől a bájos, szerető énjükig mindent.

-Mit szeretsz bennünk? -ismételte meg a kérdést Kai. Sehun elgondolkodott egy pillanatra. Nem akarta beismerni, hogy Kaiban minden tökéletes. De egy konkrét dolog van az emberekkel kapcsolatban. Csak bámult Kai arcára, majd felemelte a kezét, hogy ujjával lehúzza kicsit Kai alsó ajkát. 

-Megmondanád, hogy most mit csinálsz? -érdeklődött Kai. 

-Csók -suttogta Sehun -Ez az, amit szeretek. A csókolózás olyan, ami más élőlénynek nincs -engedte el Kait.

-Ez nem igaz. Az állatok is csókolóznak.Megnyalják egymást.

-Ez az, amit az emberek gondolnak. De nem. Az nem ugyanaz a csók, mint nálatok.

-Oh -ráncolta össze Kai a homlokát -Hát én mindig azt hittem, hogy a macskák azért nyalják egymást, mert így smárolnak.

-Hülye vagy? -szinte ahogy kimondta, Sehun a szája elé kapott -Ne haragudj, nem akartam ilyet mondani.

 -Ó, Istenem -röhögött Kai -Ezért majd meg kell, hogy büntesselek - forgatta a szemét -De azt hiszem, napról napra...emberibb vagy.

Sehun tudatalatt elmosolyodott, bóknak véve Kai szavait, holott a Lelkeknek nem kéne így érezniük. Lesütötte a szemét, ujjaival Kai pólójával játszadozva -Mit szeretsz a Lelkekben? 

-Hm .. hadd lássam. Ők az okai, hogy itt vagy. Szóval, talán ezt? 

-Úgy értem, konkrétan. Valamit bennünk. 

Kai megérintette Sehun arcát, és a szemével egy vonalba fordította -Szerintem nincs semmi, amit ne lehetne szeretni benned. Úgy gondolom, mindannyian látjuk, hogy a Lelkek jó célt szolgálnak. Csak....a dolgok nem így alakultak volna, ha nem terrorizálnak. 

-Őszinte vagy ezzel?

-Ja, és szeretem a fényes lábaidat. Annyira aranyosak.

Sehun összerezzent Kai piszkálódásán -Neked nincsenek ilyenek, szóval szomorú lehet.

-Wow! -csapta össze Kai a kezét -Tényleg felzárkózol a gonoszkodó emberek sorába -röhögött - De tudod mit? Örülök, hogy az mondtad, szeretsz csókolózni.

-Én .. n-nem azt mondtam, hogy szeretek csókolózni.

-Várj, szóval gyakorlatilag két embert csókoltál meg életedben, igaz?

-Nem tudom. Talán Sehun többe-

-Rólad beszélek.

Sehun bólintott -Igen.

-Ki csókol jobban?

-Huh?

-Én vagy Kris?

-Krrrr- Sehun elhallgatott, amikor a gyomra különös módon felfordult -Azt hiszem, szeretem ahogy csókolsz. De a test máshogy reagál Krisre. Nem akarok erről beszélni.

Kai kuncogott -Hát, az jó. Mert folyamatosan csókolgatni foglak, amikor csak alkalmam van rá. Mivel egyébként is szereted. Azt hittem, nem éreztél még rá a csók lényegére, mert...hát nem igazán csókolsz vissza.

-De igen -mormolta Sehun szemérmesen. 

-Ó, tényleg? -kapaszkodott bele Kai Sehun gallérjába és közelebb húzta őt, de Sehun addig húzódott vissza, mígnem hátradőlt az ágyon -Akkor csókolj meg -mászott Sehunra. 

Sehun felemelte a lábait Kai hasához, hogy visszalökje, de nem használt túl sok erőt, mivel amúgy se tudná soha igazából ellökni -Abba kéne hagynod ezt elő-

-Közönség előtt? -vigyorgott Kai -Semmi baj. Tudja, hogy őt is szeretem.

De végül, hosszú ölelkezés után, Sehun csak egész délután Kai ölében aludt.




-Hé, srácok. Szeretném, ha hivatalosan is találkoznátok Chanyeollal -jelentette be Baekhyun vacsora közben -Mindannyian úgy gondoljuk, hogy ember. De szerintem, inkább egy Troll. Na mindegy, köszöntsük őt a nyafogós, csenevész és drámai családunkban! -mindenki tapsolt neki, és Chanyeol megajándékozta őket egy kedves mosollyal -Válaszd ki hol szeretnél ülni, bár én ajánlom ezt az asztalt, általában itt van a legtöbb/jobb dráma. Terhes idegen, örökké veszekedő gyerekek, dráma hercegnő testvérek, ex-barát, ex-barátnő barátság, stb. -nyomta le Chanyeolt a vállánál fogva, hogy leöljön Sehun és Kai elé. Kyungsoo és Krystal szemüket forgatták a kommentárokon. 

-Várj, amíg kapok a fegyvert Suhótól -jegyezte meg Kai, és odaadta az ő csirke adagját Sehunnak.

-Nem kérem. Ez a tiéd -tolta vissza a tányért Sehun.

-Egyél -sürgette őt Kai. Ritkán volt ilyen jellegű, jó kaja és Kai most csak úgy lepasszolja.

-Szóval, mint mondtam, ez Sehun, a hamarosan szülő - mutatta be Baekhyun. Chanyeol nagyon kényelmetlenül festett Sehun előtt. Sehun lehajtotta a fejét és piszkálgatta az ételét, hogy elkerülje Chanyeol ítélkező tekintetét. 

-Ő a Lélek, igaz? -suttogta Chanyeol Krystalnak.

-Ja. Ne félj. Ő jó -biztosította Krystal. 

-De nem minden Lélek rossz?

-Nem igazán -mondta Kyungsoo -Ő az, aki kiszette a Lelket belőled -Legtöbbjük már nem utalt a Lelkekre férgekként vagy parazitákként. 

-Oh.

-Fantasztikus története van. Tudod, ő szerelmes volt Krisbe. De már Kai-al van -jelentette ki Baekhyun.

-Még mindig szerelmes Krisbe -korrigálta Kai. 

-Nem, nem az -érvelt Krystal -Ne mondj ilyeneket.

-Mi van? Tényleg. Nem mintha panaszkodnék, mivel nincs irányítása felette, de kérdezzétek csak meg. Még mindig szereti őt. Szóval ne gondoljátok, hogy a szeretete valami játék. Ő komoly - Seehun nem tudta eldönteni, hogy Kai most megvédte, vagy csak azt akarja, hogy rosszul érezze magát.

-Valóban így van? Mert ha igen, sajnálom. Biztos két oldalról szakítanak szét - Krystal már Sehunhoz beszélt.

-Szeretem mindkettőjüket -mondta Sehun végül.

-Ugyanúgy?! -kapkodott levegő után Baekhyun -Mert Kris egy segg tud lenni időnként.

-Elég. Ne fárasszátok ezzel többet - állította le őket Kai. 

Sehun hirtelen felocsúdott -Kai .. Kai -motyogta sürgetve. 

-Mi van? 

Gyorsan megpróbált leszállni a padról, de még mielőtt elfordíthatta volna a testét, Sehun telibe hányta Kai ölét. 

-Ewww -gügyögte Krystal. 

Kai sóhajtott -Most megbüntetsz, mert azt mondtam? -a babához beszélt, Sehun látta ezt. Zavarában Sehun kiszaladt az étkezőből, hogy megmosakodjon, ott hagyva Kait teljesen összekenve.